Woodrow Wilson elnök 14 pontja (1918)

Az 1918. január 8-án a kongresszus előtt tartott beszédében Woodrow Wilson elnök 14 pontból álló programot javasolt a világbéke érdekében. Ezek a pontok szolgáltak később az első világháború végén folytatott béketárgyalások alapjául.

Ebben az 1918. január 8-i beszédében, amelynek címe „Háborús célok és békefeltételek”, Wilson elnök 14 pontot fogalmazott meg a világbéke tervezeteként, amelyet az I. világháborút követő béketárgyalásokhoz használtak fel. A beszéd részletei a „The Inquiry”, egy körülbelül 150 politológusból és társadalomtudósból álló csoport által készített jelentéseken alapultak, amelyet Wilson régi tanácsadója és barátja, Edward M House ezredes, Wilson régi tanácsadója és barátja, Edward M House ezredes szervezett. Feladatuk az volt, hogy tanulmányozzák a szövetségesek és az Egyesült Államok politikáját a világ szinte minden régiójában, és elemezzék a békekonferencia megbeszéléseiből várhatóan kiderülő gazdasági, társadalmi és politikai tényeket. A csoport titokban kezdte meg munkáját, és végül közel 2000 különálló jelentést és dokumentumot, valamint legalább 1200 térképet készített és gyűjtött össze.

Beszédében Wilson közvetlenül foglalkozott a világháború általa vélt okaival, a titkos szerződések eltörlését, a fegyverkezés csökkentését, a gyarmati követeléseknek az őslakosok és a telepesek érdekében történő rendezését, valamint a tengerek szabadságát követelte. Wilson olyan javaslatokat is tett, amelyek a világbékét biztosítanák a jövőben. Javasolta például a nemzetek közötti gazdasági akadályok felszámolását, az elnyomott kisebbségek számára az „önrendelkezés” ígéretét, valamint egy olyan világszervezetet, amely minden nemzet számára kollektív biztonsági rendszert biztosítana. Wilson 14 pontja arra irányult, hogy aláássa a központi hatalmak továbblépési szándékát, és győzelemre ösztönözze a szövetségeseket. A 14 pontot világszerte sugározták, és rakétákból és gránátokból lőtték ki az ellenséges vonalak mögül.

Amikor a szövetséges vezetők a franciaországi Versailles-ban találkoztak, hogy megfogalmazzák az első világháborút Németországgal és Ausztria-Magyarországgal lezáró szerződést, Wilson 14 pontjának nagy részét Anglia és Franciaország vezetői törölték. Megdöbbenésére Wilson felfedezte, hogy Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország elsősorban abban érdekelt, hogy Németország megbüntetésével pótolják az elvesztett veszteséget, és még többet nyerjenek. Németország gyorsan megtanulta, hogy Wilson világbékét célzó terve nem vonatkozik rá.

Wilson csúcspontja azonban, amely egy világszervezet létrehozására szólított fel a kollektív biztonság rendszerének megteremtése érdekében, bekerült a versailles-i szerződésbe. Ez a szervezet később Népszövetség néven vált ismertté. Bár Wilson könyörtelen missziós kampányt indított az amerikai szenátusnak a szerződés elfogadásával és a Népszövetséghez való csatlakozással szembeni ellenállásának leküzdésére, a szerződést a szenátus soha nem fogadta el, és az Egyesült Államok soha nem csatlakozott a Népszövetséghez. Wilson később azt állította, hogy az amerikaiak Ligában való részvétele nélkül egy generáción belül újabb világháborúra került volna sor.

Átirat

Az a kívánságunk és célunk, hogy a békefolyamatok, ha megkezdődnek, teljesen nyíltak legyenek, és ezentúl semmiféle titkos megegyezést ne tartalmazzanak, illetve ne tegyenek lehetővé. A hódítás és a gyarapodás napja lejárt; a bizonyos kormányok érdekében kötött titkos alkuk napja is lejárt, amelyek egy előre nem látható pillanatban megzavarhatják a világ békéjét. Ez a szerencsés tény, amely ma már világos minden olyan közember számára, akinek gondolatai még nem egy halott és letűnt korban időznek, lehetővé teszi minden nemzet számára, amelynek céljai összhangban vannak az igazságossággal és a világ békéjével, hogy most vagy bármikor máskor kinyilvánítsa, milyen célokat tart szem előtt.

Azért léptünk be ebbe a háborúba, mert olyan törvénysértések történtek, amelyek mélyen érintettek bennünket, és lehetetlenné tették népünk életét, hacsak nem korrigáljuk őket, és a világot egyszer s mindenkorra nem biztosítjuk a megismétlődésük ellen. Amit tehát ebben a háborúban kérünk, az nem csak ránk jellemző. Azt, hogy a világot tegyük alkalmassá és biztonságossá arra, hogy benne élhessünk, és különösen azt, hogy biztonságossá tegyük minden békeszerető nemzet számára, amely a miénkhez hasonlóan a saját életét akarja élni, saját intézményeit akarja létrehozni, hogy a világ más népei részéről az önző erőszakkal és agresszióval szemben igazságos és méltányos bánásmódot kapjon. A világ minden népe tulajdonképpen partner ebben az érdekben, és ami minket illet, világosan látjuk, hogy ha másokkal nem szolgáltatnak igazságot, akkor velünk sem fognak. Ezért a világbéke programja a mi programunk; és ez a program, az egyetlen lehetséges program, ahogy mi látjuk, ez:

I. Nyílt, nyíltan megkötött békeszerződések, amelyek után nem lesz többé semmiféle magánjellegű nemzetközi megegyezés, hanem a diplomácia mindig nyíltan és nyilvánosan fog zajlani.

II. Abszolút hajózási szabadság a tengereken a felségvizeken kívül, mind békeidőben, mind háború idején, kivéve, ha a tengereket nemzetközi egyezmények végrehajtása érdekében hozott nemzetközi intézkedésekkel részben vagy egészben le lehet zárni.

III. A gazdasági akadályok lehető legteljesebb megszüntetése és egyenlő kereskedelmi feltételek megteremtése minden olyan nemzet között, amely egyetért a békével és a béke fenntartása érdekében társul.

IV. Megfelelő garanciák adása és vállalása arra, hogy a nemzeti fegyverkezést a belső biztonsággal összeegyeztethető legalacsonyabb szintre csökkentik.

V. Az összes gyarmati követelések szabad, nyílt és teljesen pártatlan rendezése, azon elv szigorú betartása alapján, hogy minden ilyen szuverenitási kérdés eldöntésében az érintett népek érdekeinek egyenlő súlyt kell kapniuk annak a kormánynak a méltányos követeléseivel, amelynek a jogcímét rendezni akarják.

VI. Az összes orosz terület kiürítése és az Oroszországot érintő összes kérdés rendezése, hogy a világ többi nemzetének a legjobb és legszabadabb együttműködését biztosítsák azzal a céllal, hogy Oroszország számára szabad és akadálytalan lehetőséget biztosítsanak arra, hogy önállóan határozhassa meg saját nemzeti politikai és politikai fejlődését, és hogy biztosítsák számára a szabad nemzetek társadalmába való őszinte befogadást az általa választott intézmények mellett; és a befogadásnál is több, mindenféle segítséget, amire szüksége lehet és amire csak vágyik. Az elkövetkező hónapokban a testvérnemzetek által Oroszországgal szemben tanúsított bánásmód lesz a döntő próbája annak, hogy mennyire jóakaratúak, mennyire értik meg Oroszország szükségleteit a saját érdekeikhez képest, és mennyire intelligens és önzetlen a rokonszenvük.

VII. Belgiumot – az egész világ egyet fog érteni – ki kell üríteni és vissza kell állítani, anélkül, hogy megpróbálnák korlátozni azt a szuverenitást, amelyet minden más szabad nemzettel együtt élvez. Semmilyen más cselekedet nem szolgálhatja jobban a nemzetek bizalmának helyreállítását azokban a törvényekben, amelyeket ők maguk hoztak létre és határoztak meg kölcsönös kapcsolataik kormányzására. E gyógyító aktus nélkül a nemzetközi jog egész szerkezete és érvényessége örökre sérül.

VIII. Minden francia területet fel kell szabadítani, a megszállt részeket vissza kell adni, és helyre kell állítani a Franciaországgal szemben 1871-ben az Elzász-Lotaringia kérdésben Poroszország által elkövetett sérelmet, amely közel ötven éven át zavarta a világ békéjét, hogy a béke ismét mindenki érdekében biztosítva legyen.

IX. Olaszország határainak újrarendezését a nemzetiségek világosan elismert vonalai mentén kell végrehajtani.

X. Osztrák-Magyarország népeinek, amelyeknek helyét a nemzetek között megvédve és biztosítva kívánjuk látni, a lehető legszabadabb lehetőséget kell biztosítani az autonóm fejlődésre.

XI. Romániát, Szerbiát és Montenegrót ki kell üríteni; a megszállt területeket vissza kell adni; Szerbiának szabad és biztonságos hozzáférést kell biztosítani a tengerhez; a több balkáni állam közötti kapcsolatokat egy baráti tanácsnak kell meghatározni, a lojalitás és nemzetiség történelmileg megállapított vonalai mentén; és nemzetközi garanciákat kell vállalni a több balkáni állam politikai és gazdasági függetlenségére és területi integritására.

XII. A jelenlegi Oszmán Birodalom török része biztos szuverenitást élvezzen, de a többi, jelenleg török uralom alatt álló nemzetiségnek megkérdőjelezhetetlen életbiztonságot és az autonóm fejlődés teljesen akadálytalan lehetőségét biztosítsák, és a Dardanellákat nemzetközi garanciák mellett állandóan szabad átjáróként nyissák meg minden nemzet hajói és kereskedelme számára.

XIII. Létre kell hozni egy független lengyel államot, amely magában foglalja a vitathatatlanul lengyel lakosság által lakott területeket, amelyeknek szabad és biztonságos hozzáférést kell biztosítani a tengerhez, és amelyek politikai és gazdasági függetlenségét és területi integritását nemzetközi egyezményekkel kell garantálni.

XIV. Különleges egyezmények alapján meg kell alakítani a nemzetek általános szövetségét, azzal a céllal, hogy a politikai függetlenség és a területi integritás kölcsönös garanciáit biztosítsák a nagy és a kis államoknak egyaránt.

Az igazságtalanságok e lényeges helyreigazításában és a jogok megerősítésében az imperialisták ellen minden társult kormány és nép szoros partnerének érezzük magunkat. Érdekeinket és céljainkat tekintve nem lehet szétválasztani. Együtt állunk a végsőkig.

Hajlandóak vagyunk harcolni, és továbbra is harcolni fogunk az ilyen megállapodásokért és megegyezésekért, amíg el nem érik azokat; de csak azért, mert azt akarjuk, hogy a jog érvényesüljön, és igazságos és stabil békét akarunk, amelyet csak a háborút kiváltó fő provokációk megszüntetésével lehet biztosítani, amelyeket ez a program megszüntet. Nem vagyunk féltékenyek Németország nagyságára, és ebben a programban semmi sincs, ami ezt érintené. Nem irigyeljük tőle a tanulás vagy a békés törekvések terén elért eredményeit vagy kitüntetéseit, amelyek nagyon fényessé és irigylésre méltóvá tették a múltját. Nem kívánjuk őt megsérteni, vagy bármilyen módon akadályozni jogos befolyását vagy hatalmát. Nem kívánunk ellene sem fegyverrel, sem ellenséges kereskedelmi megállapodásokkal harcolni, ha hajlandó velünk és a világ más békeszerető nemzeteivel az igazságosság, a jog és a tisztességes bánásmód megállapodásaiban társulni. Csak azt kívánjuk, hogy a világ népei között – az új világban, amelyben most élünk – az uralom helyett az egyenlőség helyét fogadja el.